2011. június 24., péntek

Burgász, a város és fái

Burgasz "nagy száma" a tenger.

A városban nem sok a műemlék, különösen az ősi kevés. A Szent Cirill és Metód székesegyház is 19.század vége nagy, de nem igazán eredeti alkotás. 

Ez kívülről. 

A katolikusok kis temploma sem túl művészi, de legalább nem ronda, mint az őt teljesen elnyomó Hotel Bulgária épülete. 

A zsinagóga hozza a 19, század végi zsinagógák elvárt színvonalát.

A függetlenné vált Bulgária a 19. század vége felé a számunkra is ismerős közép-európai historizmus stílusában elkezdett modernizálódni. Burgasz azonban ekkoriban még nem nagy, hanem csak egy 9 ezres kisváros. Kiépülése a 20. században, a kiktő és a hozzá kapcsolódó ipari beruházásokkal veszi kezdetét.

De aztán jött itt is az iszonyatos szocreál, még a miénknél  is "vadabb" formában. Itt van  pl. a szovjet hősi emlékmű, amelynek részletetén a szovjet és bolgár nép testvéri egymásratalálását örökítették meg, egy ortodox hagyományokban gyökerező elvtársi csókkal. 

Az eléggé kiábrándító város után valóságos üde színfolt a tenger. 

Nem zsúfolt a part. 

Szinte már magány. 

A nemrég átadott Grand Hotel se szép épület. 

Ami viszont nagyon pozitív csalódás volt, az a Régészeti Múzeum páratlan gazdagsága. Görög relief. A város neve a görög időben Pürgosz volt, ami meglehetősen hasonlít a maira. 

Egy másik görög relief.

Olyan régi alapítású  város volt Pürgosz, hogy még az archaikus korból is van tisztes szobortöredéke. 

Görög vörösalakos váza. 

A római időkben Deulttum volt a neve. A múzeum több reliefjén még ebben a korban is görög feliratokkal örökítették meg a trák lovasokat, akikkel a rómaiaknak megvolt a bajuk. 

A bizánci és az oszmán időkből alig valami van a múzeumban. Ez  az 1775-ös sírkő viszont igen érdekes. 

Annál gazdagabb volt az a trák kincsgyűjtemény, amelyet egy külön tengerparti épületben mutattak be. 2004-ben került elő ez a halotti maszk, ami feltételezhetően I. Teresz trák királyhoz köthető. 

A kiállítás fő attrakciója a híres Panagyuristei kincslelet volt, amit eredetileg Plovdivban őriznek. Ennek egy ivókürtjének részletét látjuk. A bolgárok identitásában  a trákok olyan szerepet tölthetnek be, mint nekünk a hunok, vagy a románoknak a dákok.



A rendkívül előkelő- ám szerintem szépnek nem
nevezhető- Grand Hotel előtti fasorban két alig
élő, rendkívül öregnek tűnő olajfára akadtam.

Ezekből a végnapjaikat élő ősi olajfákból több is akadt. 

Burgasz jellegzetességei közé tartozik az is, hogy illusztris
helyeken is bálványfák nőnek. El kell ismerni, hogy
ezekben a hatalmas méretekben megkapó szépség
  van ezekben a fákban. A bálványfa egyébként itt is
 gyomfaként mindenfelé tenyészik, mint a
 gondozatlanság biztos jele.

A város sétálóutcáján az új építésű ház tervezésénél
gondoltak erre az idős fügefára is.

A fügefa részlete