2011. augusztus 3., szerda

A Visszafolyó-Duna mentén

A Kis-Duna környéke Böhm térképén.
Ma azt a részt jártam végig, ami a Decsi-Nagy-
Holt-Dunától a Kis-Dunáig tart. Böhm térképén
már szerepel ez a kis vízfolyás,de ezen a térkén
még név nélkül, de más térképén már Visszafolyó-
Dunának említi. Böhm  említ három fokot is, amelyek
közül egynek a nyomait  felfedezni véltem. Ez a
terület Böhm óta szinte alig változott,
ami szokatlan itt a Gemencben.
(A vízfolyás nevét elsőként ShG-től tudtam meg,
ezúton köszönöm segítségét.)


A Gemenc környéke Schnemann 1818-as térképén.
 A ma Lankóci-Kis-Duna-csatornaként említett vízfolyást 
 Visszafolyó-Dunának írja, ami előfordul Böhmnél, Verticsnél is.
 (Érdekes, hogy a Keselyüsi (Ásás)-Dunát  Gemenci-Dunának említi.)
Scheemann térképén jó látható az a tendencia is, hogy a fő meder
fokozatosan kelet felé tolódik. Lassinál már elérte a Kis-Duna medrét is.
Böhm idején még sokkal nagyobb volt ez a távolság.
Ma a Kis-Duna ezen vége a Malomtelelő- tó környéki mocsarakban
enyészik el. Kis-Duna Schnemannál  nincs szerves kapcsolatban
a fő Dunával, ez már Böhm térképén is így szerepel. A mai csatorna
a keselyűsi úttól kanyarog végig a Sárközön, lényegileg a régi mederben.
A 19. század végi Duna-töltés a medret keresztülvágta. Ezért a
 belvízlevezetővé átminősült csatorna vizét a Lankóci szivattyútelep
emeli át a töltésen.
Schnemann térképének további érdekessége, hogy sok templomromot
is ábrázol. A mi esetünkben kiemelendő a szomfovai ábrázolása.
Ez alátámasztja Hódi István beszámolójának hitelét az ott talált
leletekről. Szomfova egyébként a közkeletű vélekedéssel ellentétben
nem Asszonyfalva nevéből származik, hanem a középkori
Somfova nevéből ered. Az igaz, hogy a közelében feküdt
Asszonyfalva, amelyik egy másik település neve volt.
Erről lásd Mátrai Ildikó tanulmányát.
Szomfovát ShG blogja bemutatja.

A péter-hidi tölgy évről-évre rosszabb állapotban van

Indulás a harmatos mezőkön keresztül

Kihagyhatatlan téma

Visszatekintve a rétre

Elképzelésem az volt, hogy a Kis-Duna oldalágának száraz medrén fogok
végiggyalogolni a Decsi-Nagy-Holt-Dunáig. Azt kívántam megvizsgálni, hogy ez
a meder mesterséges, vagy természetes  eredetű-e?  Arra is gondoltam, hogy az
ősi meder mentén hatalmas listás nyárfák tömkelege vár rám.
Mint látható -hála az elmúlt idők csapadékos időjárásának- a tervem már az
elején összeomlott.

Maradtak a kerülők, amelyek a síneket is érintették

Ez olyan kihagyhatatlan giccs-szerű fényizé.

A torkolat a Decsi-Nagy-Holt-Dunánál. A múltkor itt még egy csepp víz sem volt
Most más volt a helyzet, a holtág déli vége merő mocsár lett.

A Kis-Duna ága helyenként igen meredek. Nekem az volt az érzésem, hogy ez
egy természetes fok, amin azért szépen alakítgattak is.

A mederben ne tudtam végig menni, de a partján azért igyekeztem

Az is csak képzelődés volt, hogy majd nagy nyárfák állnak a partján. Még ez a
többtörzsű tölgy volt a legjelentősebb fa.