2015. július 31., péntek

VÉGVESZÉLYBEN (VOLT) A KESELYŰSI NYÁRFASOR!

2023. tavaszán a nyárfasor északi felét kerékpárút építése miatt kivágták. Részletek itt. 

2015. augusztus 3-án megszületett a kompromisszum a Közútkezelő Kht. munkatársaival.
Részletek itt.

2015.augusztus 2-án   villámgyorsan felmértem a listás fák állapotát. Itt a beszámoló róla.
--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Az eredeti cikk: 
A dendrománoknak nem kell bemutatni a keselyűsi nyárfasort, ahol 10 fekete nyár, és egy fűz került az országos listára, köztük az egyik legnagyobb egytörzsű nyárfánk. Az országban (sőt talán a világon is) egyedülálló fasort már kétszer javasoltam helyi védettségűnek, de eddig még semmiféle védettséget nem kapott. Most megbízható forrásokból arról értesültem, hogy a Tolna Megyei Állami Közútkezelő Kht. a nyárfasor jelentős részét ki akarja vágatni, főként az idős fákat, arra való hivatkozással, hogy veszélyeztetik a közút forgalmát. Információm szerint egy decsi vállalkozóval már létre is jött a szerződés, aki a jövő héten nekiáll a munkának. Addig is igyekszem a pontosabban tájékozódni. A blogomban beszámolok majd a fejleményekről.
Még néhány érv a kivágás ellen:
  • szerepelnek a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság Danube Parks nemzetközi program által koordinált Duna-völgyi feketenyár felmérés listán
  • korukból adódóan 100%-ban biztos hogy tiszta vonalú feketenyarak (Populus nigra), a XX. századi nyárfa nemesítés biztosan nem szólt bele a genetikájukba, magyarul génmegőrzési szempontból igen fontosak
  • méretükből és környezetükből adódóan természetvédelmi szempontból is jelentősek, egy-egy fa önmagában is egy-egy élőhely, több száz rovar, madár és emlősfaj (köztük sok védett) fordul elő rajtuk és környezetükben
  • Mint egyedülálló természeti érték, idegenforgalmi vonzerőt jelentő látványosság is lehetne, ismertető táblákkal. Az a bizonyos legnagyobb nyárfa a Móric-Dunánál is milyen népszerű lett.
2014. áprilisában Szekszárd városa javaslatokat kért helyi védettségű területekre, akkor én a következő szöveggel javasoltam a területet helyi védelemre (A helyi védelmet már korábban, 2009-ben is javasoltam.)
A legkiemelkedőbb, akár országos védettségű is lehetne, de semmilyen formában nem védett:
1. A keselyűsi nyárfasor
Ennek történetét és jelentőségét már összefoglaltam A Gemenc famatuzsálemei című könyvemben (Gemenc Zrt, 2013)
"Keselyűs a 18. századi térképeken is szerepel már. Úgy tűnik, mintha a keselyű madárról nevezték volna el, ennek a madárnak a 18-19. században még sok példánya élt Magyarországon. Valójában azonban igen gyakran írták Keserűnek is, úgyhogy nehéz eldönteni, mi áll a névadás hátterében. A 18. században még nem volt jelentős hely, a 19. század végétől válik azzá. Szekszárdnak régi törekvése volt, hogy közelebb kerülhessen a fővároshoz. Ezért 1879-ben - négy évvel a vasút megnyitása előtt- átadták a keselyűsi hajóállomást. A hajóállomás melletti csárda kibővült, kisebb gazdasági-közlekedési központ alakult ki. Innét napi egy-egy hajó indult Budapestre, illetve Orsovára. A kikötőhöz a szekszárdi uradalom és báró Augusz Antal jóvoltából egy 12 km-es, nyílegyenes út épült, amelyik Szekszárd központját kötötte össze a Duna-parttal. Keselyűsig csak 1892-ig jártak fel a dunai hajók, mert a Tolnai- Holt-Dunához tartozó holtágszakasz teljesen eliszapolódott. Ezek után a menetrendszerű hajók csak a gemenci Duna parton álltak meg. 1899-ig kishajó vitte az utasokat Keselyűs és a gemenci Duna part közt. 1899-re végleg a vasút került ki győztesen a versengésből, és a hajójáratok megszűntek. Az út ezt követően átmenetileg vesztett ugyan jelentőségéből, de mind a mai napig ez visz ki Keselyűsig. Az út ingoványos területen vezet keresztül, ezért erős töltést építettek, amit mindkét oldalról egy 2 m mély árok szegélyez. Ezeket az árokpartokat ültették be főként fekete nyarakkal, helyenként fűzfákkal, az út mellett közvetlenül eperfákkal is. Mára a fasornak a leghangsúlyosabb fái a nyárfák lettek. Az 1884-ben befejezett harmadik katonai felmérés térképe az út melletti fasort már ábrázolja, így elég pontosan megmondhatjuk, hogy a nyárfasor kora 140 év körül van. Mára az árkokat sűrű, átjárhatatlan dzsungelként benőtték a cserjék, így nagyrészt eltakarják az öreg nyárfákat. A fák elhelyezkedése eleve nem túl szerencsés, az árok mélyén sokat veszítenek impozáns megjelenésükből. A fasor már eléggé megritkult, de még így is kb. 60 darab nyárfa áll, közülük azonban sok már fiatal sarj vagy ültetés, de több, igazi matuzsálem is akad még szép számmal. Nem kevesebb, mint tíz nyár és egy fűz éri el 6m-nél nagyobb kerületet, amivel felkerült Pósfai György országos nagy fa regiszterébe is. Itt található a Gemenc harmadik legnagyobb nyárfája, több mint 9m-es kerülettel. Ez Tolna megye legnagyobb nyárfája is."
Az ügynek nem lett folytatása, a helyi védetté nyilvánítási folyamat valahol elakadt.



A keselyűsi nyárfasor legnagyobb nyárfája,  több mint 9m-es kerülettel, Idén februárban készült kép

Kantavár

A Rábay-fa dendromán szempontból teljesen jelentéktelen tölgy, ami  Rábay Gyula erdőmérnöknek állít emléket. Nincs is túl jó állapotban. Ez persze semmit nem von le Rábay Gyula érdemeiből, akinek még így is sokszorta ez a tölgy állít emléket, mint szerény sírkeresztje. 

A kanatavári kőfajtőben igen érdekes bitumenes mészkövet bányásztak. A kövek kívülről fehérek, de a törések mentén fekete színűek. Van egy kis olajpalás beütésük.

A középkorban a Lámpás-völgyön jött fel az út, majd a Mecsek nyergén és a Völgység-patak völgyében haladva, Máré-vár, Szászvár felé kerülte meg a hegységet. Helyenként még ennek mészköves-bitumenes útnak a nyomait is felismerheti kis Horváth Viktoros fantáziával az az ember. (Lásd pl. ezt. Ideje lenne már a pécsieknek olyan mitikus hegyet csinálni a Mecsekből, mint amilyent a pestiek csináltak az általuk csak Pilisnek emlegetett hegységből)

Kantvár ennek az útnak a védelmére épülhetett, de történetéről nem tudunk semmit, úgyhogy dolgozhat a Horváth Viktoros fantázia.

Azt tudtuk, hogy jelentős nyomokra nem számíthatunk. nem is ezért ugrottunk ide ki, ha már Pécsen jártunk,  hanem Horváth Viktor Török tükör című regénye iránti tiszteletből. Ennek a nagyszerű kalandregénynek fontos helyszíne ez a kis omladék. Horváth Viktor leírásában ez volt az öregtorony.

Valahol itt nyílhatott a vár alatti barlang, aminek az 1930-as években még tölgyfa ajtaja is volt. 

Természetes sziklákra épült a vár.

Aranyos fodorka nő  a kövek közt.

Horváth Viktor leírásában ez volt az északi palotaszárny

Kilátás észak felé

2015. július 29., szerda

A torony-sétán

Ma kikerekeztünk- kisétáltunk a toronyba, de mégsem erről volt nevezetes számunkra ez a nap, hanem erről a kedves  tekintettől, ami a Szarvas-szurdik előtt szegeződött ránk a sűrűből.

Aztán kaparászott egy kicsit...

...majd újra felnézett, most már kicsit gyanakvóbban. Majd szép nyugodtan sétált mellettünk még egy kicsit  a sűrűben. Fiatal kis állat volt, még nem tanult meg félni az embertől.

Vágyakozó pillantás a Mecsek felé  a toronyból

Nyúl Heimannék szőlőjében

A Szarvas-szurdikban

2015. július 26., vasárnap

Eseménytelen séták a környéken

Az elmúlt egy-két hét rövid sétáinak összefoglalója következik. A lényeg, hogy alig történik valami érdekes. Pontosítva, semmi érdekes nem történt mostanában, aminek fő oka, hogy alig  töltök kint időt.Tavaly egy júliusi kora reggel a Borrév-tónál csodás madárkavalkádot láttam. Most csak ennyi a tó.

Harmatos szitakötő szárítkozik a tóparton. (46.33891, 18.81092) Fehér pásztor. Mármint a faj neve.

Aszály és kánikula, a Borrév-fokban mégis van víz. 

A szokásos szürke gém a Holt-Sión

Molnárkák a holt Sión

Olyan kevesen járnak a Gombászösvényen, hogy egy póknak van annyi ideje, hogy szép pókhálót kössön keresztebe az úton.

Mezei nyúl.

A Széptölgyesi-tavon se sok érdekes történik.

Ami évről-évre nő, az énekes kabócák hangereje. A kánikulai napokon szinte már idegesítő hangzavart produkálnak a Szekszárdi-dombság erdeiben is. 10 éve ez még ritkaság volt, és az embernek Dalmáciába kellett utaznia ilyen hangzavarért. Ennyit a globális felmelegedésről.

A bársonyos kakukszegfűt eléggé megbízhatóan hozza kis dombságunk

Az idén mifelénk jó éve van a nappali pávaszemenk

2015. július 22., szerda

Veszprém környékén a Veszprémfest ürügyén

Kereszt a Csatár-hegyen
Kilátás a Csatár-hegyi kápolna mellől
A Csatár-hegyi kápolna
Egy kisebb sváb kápolna a nagy kápolna felé vezető úton
Kilátás a Csatári-hegyről nyugati irányba
Kilátás a Csatári-hegyről a Bakony felé
A belváros a Csatár-hegyi kilátóból erős zoommal
Veszprémben a Séd patak völgyét a belvárostól egészen ki a Betekints-völgy végéig, gyönyörűen rendezték, parkosították.
A domonkosok kolostorának romjai
A Szent Benedek hegy
Sziklamászók a Betekints-völgyben
Tavi rózsák a Betekints-völgy taván
A jezsuita templom a veszprémvölgyi apácák kolostorromjával
Szép részletek az egykori jezsuita templomon
A Betekints-völgyi volt jezsuita templom. A jezsuita rend megszüntetése óta romos templomot 2011-ben állították helyre.
Kilátás a Betekints-völgy feletti szikláról. Távolban, jobb oldalon a Csatár-hegy 
Gólya a Betekints-völgy felett
A belváros a Betekints-völgy feletti kilátóból


A Szentháromság-oszlop (1753, T.Walch és F.Schmidt)

Essék szó egy kicsit a művészeti programokról is. A legfőbb (ingyenes) esemény talán a Dubniczay-palotában történt szombaton.
Mi ugyan csak két napig voltunk az ingyenes rendezvényeken, de vitathatatlanul a három legendás Bizottság-tag fellépése tette rám a legnagyobb hatást, pedig a Rose Rizling Jazznapokon sok tehetséges és képzett zenész lépett fel. Wahorn és feLugossy pedig- ha őszinték vagyunk- csak blöffművészek.( efZámbó kicsit más, mert ő zenélni és rajzolni is tud. )Ugyanakkor van bennük valami elementáris zsenialitás is. FeLugossy filmjén ("Az értelmetlen életnek is komoly költségei vannak") is halálra röhögtük magunkat, igaz ezzel csaknem magunkra maradtunk a szépszámú közönségben.

2015. július 12., vasárnap

A sváb Hollókő: Závod

A sváb Hollókő lehetne, ez az emlékekben oly gazdag sváb település, a szelíd tájú Völgység szívében. Valójában nem túl ismert. 

Domboldal Fachwerkes házzal. A faluról a másik blogomba egy három részből álló ismertetőt tettem, érdemes végignézni.  Az első rész a falu házairól szól.  A második a nagyszámú szakrális emlékről. A harmadik a templomról.