2015. október 29., csütörtök

A legnagyobb tölgyünk és más ormánsági fák

Gondoltam, ideje most már megnézni hazánk legnagyobb tölgyét. Sajnos nem volt szép az idő, a nap mutatóba sem bújt elő a felhők mögül. 

Az első kép róla. Délről közelítettük meg, de nem innen kell, hacsak nem akar átkelni az ember egy vizesárkon, amin híd sincs.

Egy ilyen nagy tölgynek érdemes megnézni a történetét, már amennyit a régi térképek sejtetni engednek. II.József idején a körrel jelzett rész, ahol a fa áll, egy erdőszél volt. Ez a térkép is ábrázolja azt a göröndöt, ami a fát délről határolja, és előző képemen is látható. Ekkoriban lehetett kis csemete a fa.

A 19.század legvégén már szép fa lehetett. Itt már a görönd nevét is látjuk, Csöpörnyei-hegynek nevezik ezt a 108 m magas kis halomsort, ami alig emelkedik ki az Ormánság sík földjéből. A fától északra egy út húzódik fasorral. (A térképek forrása a mapire.eu/hu) 

A Google Maps térképén. Ma délről egy gondozatlan rét, és egy kukoricaföld határolja, északról galagonyás bozótos, amelyből sok-sok fácán szált fel. Megközelíteni úgy a legegyszerűbb, hogy a bogdásai temetőtől északra induló aszfaltozott úton elmegyünk a nyíllal jelölt helyig, ahonnan kényelmes földút vezet a fához. 
A törzse tavaly 768 cm-es kerületű volt, ez 26m-es magassággal párosul. Nem is a magassága lenyűgöző, hanem az, hogy mekkora területet takar koronája.

Néhány alsó ága már száraz, de egyébként nincs rossz állapotban

Hatalmas makkokat terem, amiből el is hoztunk öt darabot, biztos kiváló génállománya lehet, ha ilyen nagyra nőt.

Következő megállónk a sellyei kastélypark. A parkot eddig főleg Lukács Robi fényképei alapján ismertem. Nagyon kellemes meglepetés volt nekem a park gondozottsága, szépsége. Robi képeiről simán elképzelhető, hogy sokkal szebbnek mutatják a helyszínt a  valóságnál, de ezúttal a valóság is lenyűgöző volt.

Az ismertető táblák szerint a park igazi kiépítése a 1890-1910 körüli időre tehető,  és a Draskovichok ügybuzgalmának köszönhető.  A filagória az 1930-as években készült.  

A park egyik legszebb fája ez a páfrányfenyő (435 cm)  Az előzőek szerint ez is, meg az 5 m-es hárs és tölgy is csak 120 éves lenne?
A kelet-nyugati irányú tölgyfasor viszont biztos, hogy a tudatos kerttervezés részeként készült, és tényleg olyan 120 év körüli, de hatalmas fák lettek ezen rövid idő alatt is.

A listás narancseper (380 cm)

A kép előterében lévő 522cm-es nagy tölgy nem a fasor része, szerintem annál idősebb kell, hogy legyen

Lenyűgöző. (Mármint a fa.)

A fenyők közt a listás ezüsthárs

Ebben az ócska időben is szép a geometrikus kertrész

A déli irány hársfasora első tagja is listásnak tűnik erről az oldalról.

A másik oldalról már egy kicsit más

Három csodás vérbükk, a legnagyobb is listás

Egy mamutfenyő is van a parkban, nem is túl nagy, nem is túl egészséges.

Drávasztára elején az út mellett három tölgy áll. Mind listás, a legnagyobb már 7m körüli. Lukács Robi szerint túl domesztikálódott fákról van szó, de nekem így is nagyon tetszettek.

Most már tényleg látszik, hogy három van belőlük. Az Ormánság nagyon tetszett, sok mindent nem láttunk még belőle, pl. Rétfalu nyárfáira nem volt már idő. És akkor még nem is beszéltünk a vidék kultúrtörténeti, műemléki látnivalóiról, pl. a "hímes" templomokról, amik közül vagy 30 éve láttam kettőt. (Kóros, Drávaiványi)  Ide érdemes hosszabb időre újra eljönni.

2015. október 28., szerda

Forgatás a Gemencben. 2.nap

Ma főként a Pörbölyi-erdő ismert részeit jártuk végig, szép őszi időben. A Simon-Duna "oszlopcsarnoka".

A Móric-Duna száraz medre

Rend

Útban a pörbölyi "nagy fához"

Bagatell

A "nagy fa" ezúttal már alig gyakorolt rám hatást.

Eddig mindig csináltam egy olyan képet amibe ez az ág van belekomponálva

Ennyi látszik a "nagy fából" a Móric-Duna száraz medréből. Hamar ledobta szinte összes levelét.

Csak egy-két nagyobb pocsolya van a mederben

A Simon-Duna mellett álló 9 m-esnek már májusban is le volt törve egy nagy ága

A mellette álló 8 m-es teljesen jól van

A Simon-Dunában elég sok víz volt. Ezen meglepődtem,mert úgy gondoltam, hogy minél délebbre van egy ág, annál fiatalabb és mélyebb, tehát elvileg a Móric-Dunában kellett volna hogy  több víz legyen.

A Simon-Duna melletti "rakéta."

Visszafelé is lementünk a Simon-Dunához az "oszlopcsarnoknál"

Két gomba

Előttünk átszökkent egy rudli, de majdnem lemaradtam róla.

Mire a gépet bekapcsolja az ember és exponál, már majdnem mindegyik átér.

Következő helyszínünk a Marica-fok. Ez a déli nagy nyár.

Kiderült, hogy van egy még délebbi hatalmas példány

Ez a törzse, de nem biztos, hogy van 6 m.

Májusban lemaradtam erről a szendvicsszerű szilről. Elég rossz bőrben van.
A Marica-foki nagy nyár szép lassan kimúlt. Csodálkoznék, ha jövőre még lenne zöld levele. De még áll.

A mellette lévő háromtörzsű még  tartja magát.

Csomoros nyarak a Vén-Duna partján.

Tavaszias hangulat

A Cserta-Duna

A Cserta-Duna 2.