2016. június 15., szerda

100 km Bükkben 7. Fel a Három-kőre

A Bükköt nem akartam úgy elhagyni, hogy nem megyünk fel a Nagy-Fennsík egy 900-asára, bár eleve úgy terveztem, hogy ez majd egy másik hétvége lesz szilvásváradi vagy bánkúti központtal. Így Répáshuta felől felmentünk a Három-kőre. Ez az út annyira tetszett, hogy csak megerősített abban, hogy ide még tényleg el kell legalább egyszer jönni.

Zuzmók egy fenyőn

Szemerkélő esőben indultunk, és rögtön egy fehér madársisakot láttunk.

A hegyi imola is szép védett növény, ami természetesen nem terem mifelénk

Turbánliliom errefelé is akad bőven

Egy szép kőris, majdnem listás

Ezt a virágot nem ismerem, mögötte már feltárul a panoráma.

Szerencsére az eső is elállt, de nyilván az idő nem tisztult ki. Panorámakép a csúcsról.

A kilátással összemérhető szépségű volt a sziklagyep fajgazdagsága

Eddig még nem láttam tarka nőszirmot

Itt meg sok volt belőle

Nehéz betelni a szépségével

Gyep és kilátás

A Tar-kő. Remélem hamarosan erre is feljutok.

Egy- két hatalmas tarvágás utal arra, hogy a Bükki Nemzeti Park sem fenékig tejfel.

A réti szegfű is védett és szép

A Hármas-kő mellett egy ősöreg bükk. Még van benne élet. Most éppen még 400 cm volt, de egyre csak hull a kérge, úgyhogy nagyobb már nem lesz.

Két szorosan egymásra tekeredő bükk, de nincs 400-as.

Végül még egy kis fürdőzés is belefért. Egy különleges barlangot kerestünk fel, amit 1959 óta termálvízzel töltenek fel, így jött létre a már korábban is létező üdülőövezetben a barlangfürdő egyedülálló látványossága Miskolctapolcán.