2016. november 24., csütörtök

Mostanában mifelénk: A Sárvíz-holtág partján, listás fával

A Sárköz egykori vad világából mutatóba maradt egy darabka Szekszárd-Palánk határában is, ipartelepek, szántóföldek és utak nagy töltései közé beékelődve, az egykori Sárvíz partján

2010 márciusában, tehát jó régen jártam itt. Akkoriban két nagy fehér nyarat is mértem errefelé, 570 cm körüli kerülettel. A fák ma sem lettek nagyobbak, illetve csak annyit nőttek, mint amennyit az én méréseim szigorodtak. Ne felejtsük el, hogy 2010-ben még nagyon kezdő voltam.

A legnagyobb is csak 578 cm lett. Vigasztalan vidék ez. Hatalmas a dzsuva, és akárcsak 6 évvel ezelőtt, a holtágak rendkívül büdösek, kommunális szennyvíz szaguk van. A víz már alig látszik, halad az eutrofizáció.

Összesen 4 db nagy fehér nyár áll itt, most látszanak is a panoráma képen. Mind nagyobb 560cm-nél, de egyik sem listás.

A listás fa az út töltése alatt áll. Vagy ezerszer elhaladtam már mellette, de az útról a hatalmas dzsuva miatt nem látni. Mellette szétszórva szemét mindenfelé. Ebben a a teljesen vigasztalan környezetben áll ez az tiszteletre méltó, szemlátomást öreg eperfa. Kerülete 477cm, csaknem dobogós a Pósfai-listán.

Elhúz egy vadlibacsapat.