2017. július 30., vasárnap

Az erdélyi Sóvidék

Kilátás Alsósófalva irányába.
Aligha lehet vita tárgya, hogy Erdély a fás legelők kimeríthetetlen tárháza.

Alsó- és Felsősófalva közt is egy hatalmas bükkös fás legelő húzódik.

Itt a legelők még jó állapotban vannak, alkonyat felé még dudálgatva araszolgathat az ember a gulya közt a falu főutcáján.

Itt Erdélyben a "listás fa" is más értelmet nyerne. Ezt nemcsak ez a legelő bizonyítja.

A Sóvidék legfőbb turisztikai attrakciója a Medve-tó. Régen a Székelyföld Balatonjának mondták, én egyértelműen Hévizének nevezném. A tó keletkezése is érdekes, 1875-1881 közt egy sódolina feltöltődése révén jött létre. (Részletek itt.) Az itteni földbirtokos Sófalvy Illyés Lajos, 1894-ben kapja meg a területfelhasználási engedélyt a tóra. A tó hamar nagyon népszerű fürdőhely lett , amit annak köszönhetett, hogy vize nagyon meleg. A felszínen 20-30C, de 2-3m mélyen régen 55-70 C is volt, ma már kevesebb. Ma fürdőzők már teljesen felkavarják, a befolyó édesvizek is megcsappantak, ezért a hőmérséklete csökken. A különleges, heliotermikusnak elnevezett melegedését Kalecsinszky Sándor kolozsvári vegyész kutatta elsőként századfordulón, majd Schafarzik Ferenc itt elérhető dolgozatában újabb megfigyeléseket tett. A jelenség lényege az, hogy vize sósabb, mint a Holt-tengeré. A tóba befolyó, felszínen elterülő édesvíz üvegházhatás-szerűen megakadályozza, hogy a  mélyebben felmelegedő tömény sós víz a hőjét kisugározza. (Ma ezt az elvet a napenergia tárolására is felhasználják.) 
A tófürdő pénztáránál érdekes közgazdasági törvényt  is felfedezhetünk: a fürdőjegy ára kétévenként kb.5 lejjel emelkedik. Három különleges élményt tapasztaltam a tóban fürdőzve: 1. A felszínen a víz időként kifejezetten hűvös (a kinti levegő 20C se  volt), de az ember lába mindig nagyon meleg vízbe lóg. 2. A vízen fekve az ember nem merül el. 3. A vízbe sütő napfény különleges, látványos optikai jelenségeket hoz létre. A tó megmentése érdekében két intézkedést hoztak: 1. A fürdőzést 13.00-15.00 óra közt megtiltják. 2. A tó felét lezárták.
A jóval kisebb és jóval kisebb sótartalmú Mogyorósi-tóban is lehet fürdőzni.
A környéken több kisebb -változó sótartalmú- tavacska van. Ez a Zöld-tó.
Ez pedig a Vörös-tó, helyi szóhasználattal a Piroska.
A környéken számos helyen kisebb-nagyobb sókibúvások vannak. Ez egy kisebb.
Ez egy nagyobb.
Ez meg egy látványos.
A víz kihegyezi a sókristályokat.
Szinte kötelező látnivaló a parajdi sóbánya felhagyott tárnái. Érdekes látnivaló, de tömeg, zaj,idegenforgalom. Nem az én világom.
Földalatti korzó.